Véleménycikk rovat – 2025.01.
Csapatunk szakértői időről időre megosztják véleményüket és meglátásaikat a legfrissebb piaci fejleményekről. Az elemzésektől a jóslatokig, ezek a cikkek személyes nézőpontokat nyújtanak az iparágunkat formáló trendekről.
Mikor melyik energiahordozó beszerzése esedékes?
Sokszor azzal a vélekedéssel találkozunk, hogy a villamosenergia szerződést még csak nemrég kötöttük meg, nem akarunk most foglalkozni vele, ráér a gáz zárás után. De a zárások aktualitása és racionalitása nem feltétlenül alkalmazkodik a szerződéses időszak kezdetéhez.
A jelenlegi árazási környezetben kizárólag a villamosenergia estén látunk kisebb-nagyobb árelőnyt a 2024 egyes időszakaihoz képest, mivel a 2026-os termék az év során is alacsonyabb értéken kereskedett, így az évvégi emelkedés sem tüntette ezt el teljesen. A földgáz esetében éves csúcson zárt a gázévet meghatározó termékek átlaga, így itt sokkal kedvezőtlenebb a helyzet.
Racionális megfontolás alapján nem lehet kérdés, hogy mindkét energiahordozó aktív versenyeztetését el kell indítani az év elején, mivel így lehet érdemben reagálni a gyors piaci mozgásokra és kihasználni az optimális helyzeteket. A földgáz zárás határideje előbbi, idén is várhatóan nagyobb hatást fog gyakorolni a villamos energia árakra, mint fordítva, azonban más-más fundamentumok is befolyásolják a két energiahordozót. Emiatt könnyen előfordulhat olyan helyzet a kora tavaszi-tavaszi időszakban, ami hasonló a tavalyihoz, hogy egy folytatódó korrekció eredményeképp a villamosenergia a dupla hatás okán – földgáz árkorrekció és tavaszi szezonális hatások – gyorsabban és meredekebben eshet, mint a földgáz, így egy korai mélypontot lehet realizálni. A földgáz esetében pedig a betárolási időszak kezdete és az azzal kapcsolatos árhatások lesznek mérvadóak, amik akár 1-2 hónapos eltérést is mutathatnak az energiahordozók között.
Ezen okok miatt erősen ajánlott a villamosenergia beszerzések együtt indítása a földgázzal, még ha a földgáz is a sürgetőbb. Sőt, a zárás esetén is lehet realitása annak, hogy a villamos energia esetén jön el korábban az a pont, amikor már racionális döntés az ajánlatelfogadás.
Egy emelkedő tendencia esetén a tavaszi szezonális hatás szintén jobban kordában tudja tartani a villamos energia árakat, azonban a kezdeti tavaszi hónapok után nagy esélye lehet az árak felzárkózásának a 2025-ös árszintekre, amennyiben gáz oldalon nem alakul ki egy alacsony piac. Így emelkedő tendencia esetén van inkább realitása annak, hogy a szerződéses időszak aktualitása szerint legyen érdemes sorrendben zárni a beszerzéseket.
Természetesen a különbözői európai- és világpiaci történések, hirtelen változások mindig keresztbe tudják húzni a szezonális várakozásokat, így emiatt nagyon fontos a proaktivitás, hogy időben észleljük a helyzetet és a gazdasági racionalitásnak megfelelően tudjunk reagálni.
Rakaczki Péter ügyvezető igazgató
A lélektan ismét lenyomta a logikát
Az elmúlt évek trendjei és a legutóbbi várakozásokkal szemben 2024 utolsó napjai nem az áresésről és az olcsó energiáról szóltak, hanem az emelkedésről. Az év végi ünnepek környékén jellemző, hogy az ipari leállásokból eredő alacsony kereslet miatt korrigálnak a tőzsdei jegyzések – kivéve, hogyha az időjárási körülményekből eredő fűtési célú energiakereslet ellensúlyozza ezeket a kieséseket – de az elmúlt hetekben sem a forward, sem a spot árak nem javultak végfogyasztói szempontból, pedig az európai ipar alapból is gyengélkedik, az ünnepek miatt a leállások ugyan úgy megvoltak és az enyhe időjárásnak köszönhetően a fűtést sem kellett felpörgetniük a lakossági fogyasztóknak. A csökkenést elősegítő tényezőket mintha figyelmen kívül hagyta volna a piac és csak az ukrán gáztranzit leállására fókuszáltak a szereplők, annak ellenére, hogy az eseményben semmi újdonság nem volt. Az import kiesésre gyakorlatilag egész évben készült a kontinens. Igaz, voltak és vannak törekvések, hogy valamilyen alternatív formában folytatódjon a leszállítás az ukrán vonalon, de a határidőhöz közeledve már nem volt kérdés, hogy ilyen megállapodás rövid időn belül nem fog születni, így január elsején tényleg eltekerik a gázcsapot. Az európai szereplők többsége tavaly szinte végig azt kommunikálta, hogy érdemi problémát nem fog okozni a kiesés, hiszen a napi 15 millió köbméteres leszállítás szinte elenyésző a norvég 340 millió köbméter körüli napi kapacitáshoz képest, illetve, ha mégis nagyon szükség lenne a plusz mennyiségre akkor az átterelhető lesz a török áramlatra is, így alternatív útvonalon ugyan az a mennyiség bekerülhet az európai gázellátásba.
Ezzel szemben a napokban már negatívabb képet festettek a hírek, hogy a kiesés hatására nő az LNG kitettség és hogy kapacitáshiányok miatt nem is biztos, hogy azonnal minden mennyiséget át tudnak irányítani a déli ellátási útvonalra, miközben az Uniós földgáz készletek jelentős mértékben apadnak.
Természetesen az utóbbi érvek tényleg kihívások elé állíthatják a piacokat a következő hónapokban, de ismételten sokkal inkább a lélektani hatások mozgathatják ezek alapján a piacokat, mintsem a tényleges ellátásbiztonságra alapozott logikus reakciók, így, ha az aggodalmak csillapodnak reális esély lehet a korrekcióra.
Laky Simon energiabeszerzési szakértő
Megoldja-e az amerikai LNG Európa problémáit?
Joe Biden adminisztrációja 2024-ben a klímavédelmi célok és a belföldi gázellátás stabilizálása érdekében jelentős korlátozásokat vezetett be az amerikai LNG exportjára vonatkozóan. A döntést sokan bírálták, mondván, hogy az akadályozza az Egyesült Államok globális energiapiaci szerepvállalását, különösen Európa orosz gáztól való függőségének csökkentésében. Donald Trump most azt ígéri, hogy elnöksége első napján feloldja ezeket a korlátozásokat, de ennek hatásai korántsem lesznek azonnaliak vagy átfogóak. Az amerikai LNG-terminálok bővítése és az exportkapacitások növelése évekbe telik, különösen, ha figyelembe vesszük az engedélyezési és infrastrukturális korlátokat. Az engedélyezési folyamatok hirtelen újraindítása a megfelelő jogi háttér nélkül ráadásul csak újabb bürokratikus problémákat vetne fel, amik tovább növelnék az iparág bizonytalanságait.
Európa továbbra is nagymértékben függ Norvégia gázellátásától, amelyet időről időre tervezett karbantartások, illetve váratlan kiesések befolyásolnak. Ráadásul Európában is szűk keresztmetszetet jelent az LNG fogadására alkalmas terminálok korlátozott kapacitása. Ezek a tényezők, valamint az amerikai LNG magasabb ára, korlátozzák az azonnali előnyöket, amelyeket az exporttilalom feloldása jelenthetne.
Az LNG hosszú távon fontos szerepet játszhat Európa energiabiztonságának erősítésében, de valódi megoldást csak egy diverzifikált és fenntartható energiastratégia nyújthat. A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy az energiabiztonság nemcsak a forrásokhoz való hozzáférésről, hanem a rugalmasság és a stabilitás megteremtéséről is szól.
Szalai Gergely energiapiaci szakértő
Mit várhatunk az LNG piacon 2025-ben?
Nemrég érkezett a hír, hogy az Európába és Törökországba érkező cseppfolyósított földgáz mennyisége tavaly 99,3 millió tonna (135 milliárd köbméter) volt, mely a legalacsonyabb éves mennyiség Oroszország által megindított offenzíva óta. Mindeközben az Egyesült Királyságba 10,5 milliárd m3 érkezett az energiahordozóból, mely 6 éves mélypontot jelentett. Ennek két legfontosabb oka az volt, hogy 2024 tavaszán, a fűtési szezon végén rekord mennyiségű földgáz maradt a kontinens földgáztározóiban, így a betárolási időszakban sem mutatkozott akkora igény a szállítások felgyorsítására. Ezek mellett továbbra is gyengélkedik az ipari termelés Európában, mely így szintén nem indukált akkora keresletet, amit az LNG import mellett a fennmaradó orosz és norvég vezetékes szállításokból, továbbá kitermelésből ne lehetett volna legnagyobb részben fedezni.
De mi várható idén? Az már most látszik, hogy a kieső vezetékes szállítások miatt a tárolók jelentősebb ütemben apadnak, mint az előző 2 év során, így nagyobb mennyiség importálására lesz szükség, tehát biztosan emelkedni fog a kereslet. Ez viszont várhatóan fokozott versenyt generál majd Ázsiával a rendelkezésre álló mennyiségekért, hiszen Délkelet-Ázsiába tavaly rekord mennyiségű LNG érkezett, közel háromszor annyi, mint Európába. Ezen felül az is kérdés, hogy milyen hatások érvényesülnek majd a kínálatra vonatkozóan. A tavalyi globális LNG export 411 millió tonna volt, ami mérsékelt emelkedést jelent csak a megelőző évhez képest, így ezen a fronton megtorpanást láthatunk, kérdéses tehát, hogy mennyire tudnak majd megbirkózni a megnövekedett igényekkel az exportáló országok. A meghatározó exportőrök közül az Egyesült Államok vélhetően tudja majd fokozni exportkapacitását, és Trump várhatóan nem fog akadályt gördíteni ez elé, bár az előző évben a Biden adminisztráció által bevezetett korlátozások miatt jelentős felfutás rövid távon biztosan nem tud realizálódni. A másik kérdés Oroszország, hiszen már évek óta foglalkoztatja az EU vezetőit, hogy a cseppfolyósított földgázra vonatkozóan is terjesszék ki a szankciókat, de ennek ellenére az ebből az irányból a kontinensre érkező LNG volumene tovább emelkedett. Piaci szakértők egybehangzó véleménye alapján legalább 2 évig valószínűtlen szélkesörű szankció bevezetése az orosz LNG importra vonatkozóan, így a jelenlegi várakozások alapján az ebből az irányból érkező mennyiségek is tovább emelkedhetnek.
Összességében tehát 2025-ben jelentősebb keresletnövekedés áll majd szemben egy mérsékelten bővülő kínálattal, ami a cseppfolyósított földgáz árak mellett a meghatározó európai földgáztőzsdéken is érezhető lesz, így nem várható, hogy ismét kialakuljanak a tavaly február-márciusban látott rendkívül alacsony árszintek.
Miskey Zoltán senior energiabeszerzési szakértő
