Véleménycikk rovat – 2025.II.
Csapatunk szakértői időről időre megosztják véleményüket és meglátásaikat a legfrissebb piaci fejleményekről. Az elemzésektől a jóslatokig, ezek a cikkek személyes nézőpontokat nyújtanak az iparágunkat formáló trendekről.
A béke nem egyenlő az olcsó árakkal
A napokban megkezdődő béketárgyalások hírére sokakban felmerülhetett a remény, hogy nem csak az ukrán fronton, hanem az energiapiacokon is újra béke lehet és végre visszatérhetnek az árak a háború előtti szintekre. A bizakodás egyfelől jogos, hiszen már önmagában a tárgyalások hírére jelentős mértékben estek az európai piacok, pedig az eddigi hírek alapján még semmi konkrétat nem tudunk arról, hogy milyen formában és mikor érhet véget a három éve húzódó háború. A mozgásól egyértelműen látszik, hogy a piac továbbra is árazza a katonai konfliktus jelenlét a kontinensen, amiből adódik, hogy a tényleges lezárása esetén jelentős prémiumok kerülhetnek kiárazásra, ugyanakkor az aktuális árszintek mégis árnyalják a képet.
Önmagában jól hangzik a 10-15 százalékos korrekció, amit az elmúlt napokban láthattunk a különböző piacokon, de alaposan megnézzük az árak alakulását, jól látható, hogy rendkívül messze még a piac a tavalyi mélyponttól, de még az átlagártól is, így
a fejlemények inkább csak egy lokális mélypont kialakulását segítik elő, nem formálják át alapjaiban az aktuális árszinteket.
Az elmúlt egy évben természetesen háborús tényezők is feleltek az áremelkedésért, de nem az orosz-ukrán konfliktus volt, ami önmagában hajtotta a piacokat, sokkal inkább a globális kereslet-kínálati egyensúly és az öreg kontinens ellátásbiztonságát érintő kapacitáskiesések, időjárási viszonyok mozgatták az árakat. A háború kitörését követően szép lassan levált az Unió az orosz függésről és kilépett a globális piacra,
az új berendezkedés miatt pedig minden világpiaci bizonytalanság sokkal érzékenyebben érinti Európa energiaellátását, a háború lezárása ezen fizikailag pedig nem változtatna semmit, mindössze egy lélektani megnyugvást tudna hozni.
Bár vannak olyan politikai vélemények, hogy a konfliktus lezárásával Európa újra nagyobb mértékben importálhatna orosz földgázt, ami valóban segítség lenne a kontinensnek és tényleges korrekciót hozhatna a piacokon, de az Unió az elmúlt években nagyon határozott állásponton volt az oroszokkal való együttműködés terén, így nem várható, hogy rövid időn belül újra a keleti forrásra támaszkodnának nagyobb mértékben. Így pedig marad a norvég vezetékes import és az LNG, ahol a teljes világpiaccal kell versenyezni az ellátásért, ami a kínai gazdaság gyenge teljesítménye miatt eddig jól alakult, de nem alapozhatunk arra, hogy ez biztosan így is marad a következő években is, a bizonytalanság pedig nem segít az alacsony árak elérésében.
Laky Simon energiabeszerzési szakértő
2021 más köntösben?
Az előző riportban elkezdett gondolatmenet folytatása az elmúlt két hét történései alapján továbbra is megalapozottnak tűnik. Azonban mindenképp szerencsés helyzet, hogy a 2021 év végéhez hasonló motívumok laposabb görbék és alacsonyabb árszintek mellett kezdenek emlékeztetni a múltbéli helyzetre. Így olyan következtetést semmiképp nem kell levonni, hogy ebből egy újabb extrém piaci helyzet alakulna ki. Részben azért is, mert akkor egy téli időszak, most pedig „csak” egy kedvezőtlen pozícióból induló betárolási szezon közeleg, illetve azóta sokat változott az ellátási lánc és a piaci stabilitás is. Azonban a mintázat nagyon hasonló, mely szerint inkább érzelmi, várakozásbeli mozgatórugók irányítják a piacot, amelyek nagy volatilitást tudnak okozni, mivel nehezebben számszerűsíthetőek mint más, megszokott fundamentális tényezők. Jelenleg az orosz-ukrán fegyverszünetre irányuló tárgyalások pozitív lehetőségei okoztak egy hirtelen, nagyobb korrekciót. Azonban az is tény, hogy érdemi végkifejlet vagy eredmény – így ennek hatásai – sem körvonalazódnak jelenleg. Vélhetően az elkövetkező időszak mozgásait ezen hírekből, megszólalásokból, vagy ezek cáfolataiból fakadó „piaci érzelmek” jelentősen tudják majd rángatni, amik akár a fogyasztók számára igazán kedvezőek is lehetnek.
A felcsapások és pozitív szentiment esetén megjelenő nagyobb korrekciók könnyen kialakítanak rövid időre elérhető lokális piaci minimumokat, azonban a piac ehhez köthető jellege miatt nagyon résen kell lenni és gyors döntéseket kell hozni a fogyasztóknak.
Ezek a piaci érzelmek nem csak a csúcsokat és az extrém magas helyzeteket értékelik túl, hanem a lehetséges mélypontokat és korrekciókat is. Egyaránt igaz ez év közbeni fixálásokra és a távolabbi időszakok szerződésére is. Az évek óta tartó bizonytalanság miatt a backwardation (tehát a távolabbi időszakok alacsonyabb árazása) jelenség erősen fennáll jelenleg is, mivel a piac bízik a nagyobb enyhülésben, azonban a tapasztalatok és a reális várakozások alapján ez az idő múlásával folyamatosan szűkül. Így az ilyen időszakok jól kihasználhatóak a hosszabb időtávok bebiztosítására is a fix szerződések esetén. Könnyen belátható, hogy a 15-25 EUR/MWh-s árelőny a távolabbi termékeken, az elmúlt évek nyugodtabb (40-50 EUR/MWh-s) éves ármozgásaiban könnyen eltűnnek.
Rakaczki Péter ügyvezető igazgató
Szűk időablak, éles verseny: komoly kihívás előtt a piaci szereplők
A jelenlegi trendek alapján több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gáz- és villamosenergia-árak február végéig a jelenlegi magas szinteken maradjanak. Ezzel a márciusra egy olyan időszak állhat elő, ahol az igazán kedvező piaci feltételek akár 1-2 hétre szűkülhetnek.
Az egyik meghatározó tényező az időjárás, amely a tavalyi rekord magas (a historikus átlagnál 7 fokkal magasabb) hőmérséklet után idén átlag közelében marad. Ezzel párhuzamosan a villamosenergia-kereslet is erősnek mutatkozik, részben az alacsony megújuló termelés és az elektromos fűtőberendezések térnyerése miatt. Az európai gáztüzelésű erőművek kihasználtsága ebből fakadóan januárban a háború kezdete óta nem látott szintet ért el, jelezve, hogy a fosszilis energiahordozók iránti kereslet továbbra is magas.
A magas gázárak miatt a széntüzelésű erőművek egyre versenyképesebbé válnak. A gáz-szén váltási árat – azt árpont, ahol a villamosenergia-termelők számára gazdaságosabbá válik földgáz helyett szenet használni – január végére már jelentősen meghaladtuk, a jelenlegi árkülönbség 13 EUR/MWh körül mozog, ami 36%-kal magasabb a tavalyi átlagnál. Az LSEG adatai szerint a TTF árak 2025-ben is átlagosan 14,70 EUR/MWh-val meghaladhatják a gáz-szén váltási árat, ami tartósan magas energiaárakat vetít előre.
A széntüzelésű erőművek térnyerésével tovább növeli a költségeket az európai karbonkvóta (EUA) piacának mozgása. A CO2 kvóta piacán stabil fundamentumot jelent, hogy az intézményi befektetők long pozíciós aránya hároméves csúcson van. A múlt héten a kvóta ára 15 havi csúcsra ért, és a kereslet további növekedése még tovább drágíthatja az emissziós költségeket.
Mindezek fényében a magas árak akár február végéig is fennmaradhatnak, míg március végén-áprilisban már a gáztározók visszatöltése kerül napirendre.
Így mindössze 1-2 hétre szűkülhet az az időszak, amikor kedvező feltételek mellett lehet megkötni a következő időszakra vonatkozó energiaszerződéseket.
A piaci szereplők számára ez komoly kihívást jelent, hiszen a rövid időablak gyors és jól megalapozott döntéseket igényel. Ennek fényében továbbra is javasoljuk az energiatenderek mielőbbi előkészítését és megkezdését, hogy a várhatóan rövid kedvező időszakban a lehető leggyorsabban és legjobb feltételekkel tudjuk intézni a szerződéskötéseket.
Szalai Gergely energiapiaci szakértő
A fennmaradó európai vezetékes földgázszállítások jelentősége
Bár az utóbbi időszakban rengeteg szó esett arról, hogy a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG szerepe felértékelődött a kontinens ellátásbiztonsága és a földgázforrások diverzifikációja szempontjából, érdemes foglalkozni a vezetékes szállításokkal is, hiszen az ezen vezetékekkel kapcsolatos hírek az utóbbi időben kiemelt hatást gyakoroltak a tőzsdei jegyzésárakra, és jelentős mértékben hozzájárultak a több éves csúcspontok eléréséhez idén.
2022-ben megrengette az energiapiacot Oroszország és Ukrajna háborúja, továbbá az Északi Áramlat földgázvezetékek felrobbantása. Az azóta eltelt időben továbbra is aktív a fegyveres konfliktus és az EU és Oroszország viszonya sem javult, mely az Unió részéről szankciók kivetését, míg Oroszország részéről a vezetékes, Európába irányuló földgázexport leállítását jelentette, ennek előző év végi állomása volt, hogy az ukrán gáztranzitszerződés sem került megújításra, és végül ezen a szállítási útvonalon is nullára csökkent a nyomás. Hogy állunk tehát most a csővezetékes szállításokkal?
Oroszországból a kontinensre már csak a Török Áramlat földgázvezeték maradt meg, mint fontos szállítási útvonal, ez a vezeték évi 31 milliárd köbméter kapacitással rendelkezik, és a régió szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen a vezetéken keresztül 7-8 milliárd m3 érkezik be hazánkba.
A mennyiségből viszont látható, hogy jelenleg már nem ez a meghatározó vezetékes útvonal a kontinensen, jelenleg a Norvégiából érkező mennyiség a legfontosabb a kontinens energiaállátásában, innen a tavalyi évben rekordnak számító 118 milliárd köbméter földgázt importáltak a jellemzően nyugat-európai országok.
Ha figyelembe vesszük tehát, hogy a háború előtti 5 évben az EU földgázfogyasztása átlagban évi 400 milliárd m3 körül mozgott, mely a háború óta csökkenést is mutat, akkor jól látható, hogy az LNG térnyerése mellett továbbra is óriási jelentőséggel bírnak a csővezetékes szállítások. A Norvégiából érkező mennyiség az egész kontinens szempontjából kiemelkedő, míg az Északi Áramlat a Közép-Kelet Európa régióban tölt be jelenleg pótolhatatlannak tűnő szerepet, így tehát minden üzemzavar, az infrastruktúrát érintő tervezett és nem tervezett karbantartás, vagy bármilyen egyéb kiesés jelentős hatást gyakorol a földgáz tőzsdei jegyzésárakra, ahogyan ez történt januárban is, a Török Áramlatot ért dróntámadás alkalmával, de visszagondolhatunk az előző nyári időszakra is, ahol a norvég földgázmezők hosszabb kiesése okozott áremelkedést a piacokon. Ezen jelenség pedig a közeljövőben várhatóan nem változik meg, hiszen a tankerhajókon történő importált mennyiségek továbbra is csak egy költségesebb alternatíváját jelentik a kiépített csővezetékeken történő szállításoknak.
Miskey Zoltán senior energiabeszerzési szakértő
