Miért nem érdemes a választásokra várni az energiabeszerzésnél

Az energiapiaci döntések kapcsán időről időre felmerül a kérdés, hogy egy-egy hazai politikai esemény, különösen egy országgyűlési választás, milyen hatással lehet a földgáz- és villamosenergia-árak alakulására. A tapasztalatok és a piaci működés logikája alapján azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar választások érdemben nem befolyásolják a kereskedők ajánlati árait. A versenypiaci energiaárak nem politikai eseményekhez, hanem tőzsdei jegyzésekhez és nemzetközi fundamentumokhoz kötődnek, így az árképzés központja messze nem Budapesten található.

A földgáz- és villamosenergia-kereskedők döntően különböző nemzetközi és regionális tőzsdék – például TTF, CEGH vagy más európai piacok – árszintjei alapján alakítják ki ajánlataikat. Ezeket az árakat sokkal inkább a világpiaci folyamatok mozgatják: globális kereslet-kínálati viszonyok, geopolitikai feszültségek, háborús helyzetek, szankciók, szállítási útvonalak biztonsága, valamint az időjárási körülmények. Egy hidegebb tél, egy közel-keleti konfliktus eszkalációja vagy egy LNG-szállítási fennakadás nagyságrendekkel nagyobb hatással van az árakra, mint bármelyik hazai politikai esemény.

Éppen ezért kockázatos arra várni, hogy egy áprilisi választás eredménye majd jobb árakat hoz. Mire az eredmény megszületik, addigra a piacot már számos olyan tényező befolyásolhatja, amelyek felfelé mozdítják el az árakat. Ha közben a gáz- vagy a villanytőzsde tartós emelkedésbe kezd, az sokkal erősebben fogja meghatározni a szerződéses lehetőségeket, mint bármilyen belpolitikai változás.

Természetesen mivel tőzsdéről beszélünk nem kizárható, hogy jobb árak legyenek áprilisban a mostaninál, de ha így is lesz, azt szinte garantált, hogy nem a hazai választások eredményének köszönhetjük majd.

Fontos különbséget tenni a versenypiaci energiaárak és a szabályozott tételek között. Valóban elképzelhető, hogy egy választás kimenetele hatással legyen bizonyos rendszerhasználati díjakra vagy egyéb díjelemekre. Ugyanakkor ezek a tételek villamos energia esetében nem képezik részét a versenyeztetett költségkomponensnek, és módosulásuk automatikusan érvényesítésre kerül a már megkötött szerződésekben is. Földgáz esetében bár versenyt befolyásoló tényező a rendszerhasználati díjak alakulása a kereskedői ajánlatokban, de rendelet módosulás esetén arányosan ezek is módosításra kerülnek utólag, így ezzel kapcsolatban sem érheti drasztikus veszteség a felhasználókat, ha most a kedvező piaci helyzet során kötnek ellátási szerződést.

A beszerzési döntések halogatása tehát egy belpolitikai eseményre hivatkozva valójában nem csökkenti, hanem növeli a kockázatot. A piac nem vár a választásokra, az árak pedig nem állnak meg addig, amíg megszületik egy eredmény. Sokkal racionálisabb megközelítés a ténylegesen ármeghatározó folyamatok figyelése és ezek alapján a megfelelő időzítés megtalálása. Aki a választásokra várva halasztja a döntést, az könnyen egy kedvezőtlenebb piaci környezetben találhatja magát. A fókuszt érdemes inkább a globális trendekre, a tőzsdei mozgásokra és a fundamentális kockázatokra helyezni – mert ezek határozzák meg igazán, milyen feltételek mellett lehet szerződni.