A fennmaradó európai vezetékes földgázszállítások jelentősége

Bár az utóbbi időszakban rengeteg szó esett arról, hogy a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG szerepe felértékelődött a kontinens ellátásbiztonsága és a földgázforrások diverzifikációja szempontjából, érdemes foglalkozni a vezetékes szállításokkal is, hiszen az ezen vezetékekkel kapcsolatos hírek az utóbbi időben kiemelt hatást gyakoroltak a tőzsdei jegyzésárakra, és jelentős mértékben hozzájárultak a több éves csúcspontok eléréséhez idén.

2022-ben megrengette az energiapiacot Oroszország és Ukrajna háborúja, továbbá az Északi Áramlat földgázvezetékek felrobbantása. Az azóta eltelt időben továbbra is aktív a fegyveres konfliktus és az EU és Oroszország viszonya sem javult, mely az Unió részéről szankciók kivetését, míg Oroszország részéről a vezetékes, Európába irányuló földgázexport leállítását jelentette, ennek előző év végi állomása volt, hogy az ukrán gáztranzitszerződés sem került megújításra, és végül ezen a szállítási útvonalon is nullára csökkent a nyomás. Hogy állunk tehát most a csővezetékes szállításokkal?

Oroszországból a kontinensre már csak a Török Áramlat földgázvezeték maradt meg, mint fontos szállítási útvonal, ez a vezeték évi 31 milliárd köbméter kapacitással rendelkezik, és a régió szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen a vezetéken keresztül 7-8 milliárd m3 érkezik be hazánkba.

A mennyiségből viszont látható, hogy jelenleg már nem ez a meghatározó vezetékes útvonal a kontinensen, jelenleg a Norvégiából érkező mennyiség a legfontosabb a kontinens energiaállátásában, innen a tavalyi évben rekordnak számító 118 milliárd köbméter földgázt importáltak a jellemzően nyugat-európai országok.

Ha figyelembe vesszük tehát, hogy a háború előtti 5 évben az EU földgázfogyasztása átlagban évi 400 milliárd m3 körül mozgott, mely a háború óta csökkenést is mutat, akkor jól látható, hogy az LNG térnyerése mellett továbbra is óriási jelentőséggel bírnak a csővezetékes szállítások. A Norvégiából érkező mennyiség az egész kontinens szempontjából kiemelkedő, míg a Török Áramlat a Közép-Kelet Európa régióban tölt be jelenleg pótolhatatlannak tűnő szerepet, így tehát minden üzemzavar, az infrastruktúrát érintő tervezett és nem tervezett karbantartás, vagy bármilyen egyéb kiesés jelentős hatást gyakorol a földgáz tőzsdei jegyzésárakra, ahogyan ez történt januárban is, a Török Áramlatot ért dróntámadás alkalmával, de visszagondolhatunk az előző nyári időszakra is, ahol a norvég földgázmezők hosszabb kiesése okozott áremelkedést a piacokon. Ezen jelenség pedig a közeljövőben várhatóan nem változik meg, hiszen a tankerhajókon történő importált mennyiségek továbbra is csak egy költségesebb alternatíváját jelentik a kiépített csővezetékeken történő szállításoknak.